Viganj - Korcula - Peljesac félsziget - Horvátország (2004. november)
(a leírás a www.windsurfing.hu oldalról származik)

Az iskolai őszi szünetet (és a Windguru.cz 5-6 Beaufortos előrejelzését) kihasználva barátaimmal úgy döntöttünk, hogy néhány napig megkíméljük családunkat untató jelenlétünktől, és nagy örömükre a Peljesac-félszigetre utazva széllovaglunk néhány napot. Hobby Nass (magyarul: Szórakozásból Csokit Evő) barátomat felesége csak úgy engedte el, ha garantáltan visszaszolgáltatom a férjét, emellett megakadályozom, hogy negédes pillantásokat váltson Karmelával, a viganji kocsma enyhén ívelt orrú tulajdonosnőjével…

Ilyen előzmények után, az említett Úr, YOZsi, Backloop, valamint én (Camberjack) kellemes éjszakai autóútba kezdtünk, tesztelvén az állítólag Splitig elkészült autópályát. Ebből csak az állítólag az igaz…Jónéhány alagutat még fúrnak, itt nagyon szép a szerpentin út, főként sötétben, valamint Splitig potom 100km autópálya még hiányzik. Azért fizettünk 150 ropogós kunát autónként. (1kn-35-37Ft) A 8.30-as komppal Plocéből Trpanjba hajóztunk (50kn/autó,18kn/fő) s Viganjig döcögtünk egy nagyon széles tejeskocsi mögött.

Itt már a boltnál összefutottunk régi ismerősünkkel, Branco Milattal, aki a "Teresa"nevű apartman tulajdonosa. Ez a lányáról elnevezett színvonalas parti ház kellemes emlékeket ébresztett bennünk, előző években ugyanis zuhanyzás közben többször ért bennünket áramütés. (Ezt megerősítheti surfprof. Balas Kovacs, aki szintén Branco rendszeres vendége) Én sírtam, téptem a szakállamat, ezt követően kissé ütlegeltem leendő házigazdánkat, így megegyeztünk 7 EU/fő/nap+taxa árban, emellett Milat úr megesküdött a felesége, Gordana életére, hogy a zuhany már nem ráz…

Apartmanunk nagy terasza alatt a garázsban elhelyeztük szörfjeinket (összesen hetet), összeriggeltünk, és felakasztottuk a korrekten elhelyezett kampókra a vitorlákat. Ez a Viganji- öböl közepén lévő hely a Maestralnál ideális, de két "kreutz"-ból fel lehet siklani a Pontához (félsziget), ahol a Yugo ezerrel fúj. Mivel kicsit gyanakvó a természetem, saját hőmérővel megmértem a víz hőfokát: 21C, a levegő 23C, az ég borult, a szél 5 Bft. Így ötös vitorlákkal vágtattunk ki, hogy elkápráztassuk a félsziget hölgyközönségét! (0 fő) Hobby Nass, negyedóra freeride után siklás közben elaludt, (nem tudom minek vezet az olyan 900km-t aki nem bírja) és elvonult a hálóba, YOZsi veszettül száguldozott, mi pedig Backlooppal toltuk a manővereket késő estig.

Másnap arra ébredtünk, hogy megint riggelni kell…. négyes, négy feles vitorlákat. Nagy duzzogva szereltünk. Érdeklődve figyeltük, ahogy a kite-osok is kilences ernyőket ráncigálnak elő a poggyász mélyéről. Érdekes érzés kifújt, egyenletes szélben ilyen kis vitorlákkal menni, ez olyan, amit otthon nem nagyon élhetünk át. YOZsi, enyhén túlkoros barátunk első olyan ugrása is megszületett, melynél nem befolyásolt szemtanúk állítják: a szkeg teljes egészében kiemelkedett a vízből. A remek körülményeket az is bizonyítja, hogy Hobby Nass bátran 6-ossal vitorlázott a nyílt vízre, majd hosszú megfeszített birkózás után sikerült kiúsznia, egyúttal a rigget is megmentve…Én magam, aki kissé félénk gyerek vagyok, megugrottam az első loopot a rosszabbik oldalamra, azt hiszem sporttársaim átérzitek ti is, milyen meghatódottságot éreztem magam iránt! A nap fényét (amit a felhők egyébként eltakartak) tovább emelte a Mark Oh! Pólóról elnevezett csekély méretű utasszállító bárka megjelenése, aminek farhullámáról elemelkedve a frontloop elnevezésű, kezdők számára ajánlott manőver közben magassági oxigénhiányom támadt, amit csak hegymászó rutinomnak köszönhetően éltem túl. (Ezt követően az úszótudásomnak is hasznát vettem…) Backloop, aki pályát tévesztett-vulkanológus helyett fuvolatanár lett-mérgezett egérként nyomta a volcanokat, a nyomorult még egy spockba is beleállt! Az ilyenek miatt megy el a kezdők kedve a szörfözéstől!

A 3. nap sajnos ismét riggeléssel kezdődött, 6-os vitorlákat raktunk össze. Az előző 2 napi szörfözéstől összetörve , mogorván kezdtük a sportolást, és gyakran heverésztünk, a félsziget kavicsán, süttetve izomláztól fájó végtagjainkat az elő-előbukkanó nappal . Elismerően bámultuk azt a szlovén srácot, aki az Anthony Boy Camping előtt már 345-ször zuhant hanyatt a sikertelen duck-tack kísérlet következtében. Szerintem azóta biztos sikerült neki, a kitartás mindig meghozza az eredményt! Vagy a vízimentőszolgálatot.

Az este békés sörözéssel telt el, kiültünk a tenger fölé telepített, pálmafával borított asztalhoz, és vártuk, hogy a bájos Karmela megjelenjen a megfelelő számú Karlovacko üveggel, csak Hobby Nass volt az átlagnál izgatottabb…Nekem főtt a fejem, hogy akadályozzam meg Hobby hűtlenkedését. Ám Allah nagy, s mikor az enyhén ívelt orrú Karmela megjelent tálcáján a sörökkel, a rövidzárlat teljes sötétséget borított a parti kocsmára! Így aztán a lányt nem bűvölte el Hobby műfoga, és ritkuló fejszőrzete…

A következő két nap tűző napsütésben (26 fok), és enyhe unalomban telt. Yozsi rendszeresen elverte Backloopot a sakkban, aki a lóugrás helyett Volcant akart folyton ugrani, a szőlőlugas tetején rendszeresen futkározó mogyorós pele pedig időnként ránk ürítette belei tartalmát. Kínunkban felsétáltunk a falu feletti hegyre fotózni, ahol Hobby kis híján rálépett egy 70cm-es keresztes viperára, de a dög elmenekült a fényképezés elől. Orebicben az Internet Caffe-ban a Guru levette a szelet, így sorsunk megpecsételődött: irány haza!

Az állatkalandokból azért nem fogytunk ki, a kompról 3 delfint is láttunk, egy másik állat pedig később megpróbált minket leszorítani az útról…Hazafelé Plitvice felé mentünk, elég sokat radaroztak útközben, de 100km-rel rövidebb volt az út, és időt sem vesztettünk. Aki nem hiszi, járjon utána! (Azért surfot mindenképp vigyen!)



Viganj Beach


A vitorla mögött Korcula lenne


Hobby Nass oversailed


Duckjibe-ból pushtack


Tömegjelenet


YOZsi és Marco (Polo)


Enyhe 6 Bft alapszél


Az Ilije-hegy alatt

További info: Camberjack